Lakatos Levente:„Csak azért nem keresek párt, hogy ne legyek egyedül” - ifaktor

Az ötszörös Aranykönyv-díjas íróval, Lakatos Leventével beszélgettünk írói pályafutása kezdetéről, karrierről és magánéletről. Interjú.



Hogyan kezdődött el az író pályafutásod? Hogyan alakult ki benned a könyvírás iránti vágy?

Habár gyerekkorom óta foglalkozom az írással, akkor kerültem közelebb a művészetekhez, amikor az általános iskola elvégzését követően felvettek az ország talán leghíresebb drámatagozatos gimnáziumába. A színészi munka nagyon közel áll az író alkotási metódushoz, mindkettő alapja a karakter, míg az író megalkotja azt, a színész megformálja, mindketten a bőrébe képzelik magukat. Kezdetben egyébként nem feltétlenül a regény-, inkább a riportműfaj érdekelt. Én akartam lenni a fiatal Havas Henrik.

Több újságnál, napilapnál is dolgoztam szórakoztató, azaz bulvár újságíróként, majd tévéztem is. Ekkor született meg az első könyvem, ami magánkiadásban jelent meg. Akkor még nem voltam annyira otthon a könyvkiadásban, nem tudtam, hogy mennyi akadállyal szembesülök majd, nem is ment egy könnyen. Majd, az ország akkori legnépszerűbb kiadójának tetszett a vakmerőségem, hogy belevágtam a magánkiadásba és szerződést ajánlott a következő könyvem kiadására.

Kvalifikáltad magad az írás terén?

Ragadt rám a kosszal. Én azt gondolom, hogy az írás nem tanulható, hanem fejleszthető képesség. Teljesen mindegy, hogy egy tanár mit mond, az embernek saját magának kell ráéreznie. Amikor valaki megkérdezi, milyen tanácsot tudok adni kezdő íróknak, általában azt mondom: tanácskérés helyett üljenek le a fenekükre és kezdjenek el írni! Van egy saját kurzusom, a Lélekírás, aminek keretén belül az érdeklődő egy novellát ír meg a közreműködésemmel. Ott főleg a karakterépítésen és a történetszövésen van a hangsúly.

A legtöbb író életében az első könyv megírás és kiadása közötti időszak lehet a legnehezebb. Neked milyen emlékeid vannak erről a periódusról?

Részben igen, hiszen valóban nehézen megélhető időszak a kiadókeresés.Ha valaki azonban szerzőként azon rágódik, szeretni fogják-e az emberek a kötetét, szerintem tévúton jár. Elsősorban önmagának kell megfelelni. Minden történet egyaránt talál magának olvasókat és kritizálókat, ahol a való életben sem szimpatizálunk mindenkivel. Nem is kell és még csak jó sem volna a tökéletes harmónia. A kritikákra egyébként érdemes hallgatni, a kritizálást viszont el kell engedni a fülünk mellett.

Miből merítesz inspirációt?

Változó, akár egy hallott hétköznapi sztoriból, baráti beszélgetésből, akár egy filmen látott, az adott történethez szorosan nem tartozó pillanatból. Szóval nagyjából bármiből, ami megmozgat, vagy felkelti az érdeklődésemet.

Ha azt mondom, „tabudöntögető", mi jut róla eszedbe? Mi jellemzi az írói munkádat?

Egyértelműen az írói stílusomra próbálsz célozgatni, és igen, igyekszem olyan témákat keresni, ami erkölcsi, társadalmi problémákat feszeget, vagy a közönség nem feltétlenül szeret, mer róla beszélni.

Kerültél már válságba az ihletet illetően? Ha igen hogyan vészelted át?

Válságba nem, ötletből például lényegesen több van, mint amit meg tudok valósítani. Néha viszont belefásulok az írásba, ilyenkor kerül elő a papír és a toll. Kézzel jegyzeteléssel valamiért könnyebben áradnak a gondolatok.

Mi az a pont, amikor úgy érzed révbe értél? Mint magánéletet illetően, mint pedig karrier szempontjából?

Nem igazán tudom, hogy lesz-e valaha elégedettségi pont az életemben. Mindig az újdonságot keresem mindenben, ez pedig éppen ellentétes az elégedettséggel, a megnyugvással. Az újdonságok kitalálása, megalkotása és véghezvitele éltet. Mindig többet és újat szeretnék. Szóval úgy érzem, még úton vagyok, nem érkeztem meg.

Ami a magánéletet illeti nincsenek vágyaim, vagy törekvéseim, nagyon jól elvagyok egyedül. Ha egymásba ütközünk az igazival, mindketten érezni fogjuk, de csak azért nem keresek párt, hogy ne legyek egyedül. Az kényszermegoldás volna, én viszont igyekszem elkerülni a kényszeres helyzeteket.

Amennyiben nem szeretnél lemaradni a legjobb hazai és külföldi influenszerekkel kapcsolatos hírekről, kövesd az Instagram és a Facebook-oldalunkat!

Friss

A Mortal Kombat sztárja, Hiroyuki Sanada is csatlakozik a Johhn Wick 4-hez

Már most olyan sztárokkal van teletűzdelve a film, mint Keanu Reeves, Donnie Yen, Laurence Fishburne, Wesley Snipes.

A John Wick 4 film elég erős színészi felhozatallal rendelkezik, ami a tervek szerint még bővülni fog. A hét elején nem más, mint Penge (Wesley Snipes) is bejelentette, hogy csatlakozik a sagához. Ezen felül pedig a Mortal Kombat sztárja Hiroyuki Sanada is feltűnik a filmben.

Sanada tovább olyan sztárok mellett fog feltűnni a képernyőn, mint Laurence Fishburne, Rina Sawayama, Shamier Anderson, Keanu Reeves és Donnie Yen. Reeves 2014 óta testesíti meg John Wicket.

A film rendezője Chad Stahelski elmondta, hogy rendkívüli megtiszteltetés számára, hogy Sanadával dolgozhat, hiszen a japán úriember nem csak kiváló színész, de rendkívül jó harcművész is. A John Wick filmek, pedig nem kaszkadőrökre, hanem saját tapasztalatból és tudásból táplálkozó színészekre és harcművészekre támaszkodnak.

„Régóta vágyam, hogy itt lehessen a színész és harcművész Hiroyuki. Le vagyok nyűgözve és egyben megtisztel, hogy a John Wick-család tagjának mondhatjuk őt is."

A film forgatása idén nyáron kezdődik Ázsiában és Európában. Az amerikai mozivásznakra 2022. májusában kerül, ami azt jelenti, hogy a hazai megjelenés valahol ősz környékére várható.

Amennyiben nem szeretnél lemaradni a legjobb hazai és külföldi influenszerekkel kapcsolatos hírekről, kövesd a TikTok, Instagram és a Facebook-oldalunkat!


Ne hagyd ki!